Hungarian Chamber of Commerce and Industry

A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény a magyar közjogi hagyományokat, illetve a modern európai gyakorlatot követve - több mint negyven év után - intézményesítette a köztestületi gazdasági kamarákat. A törvény kimondta, hogy a gazdasági kamarák hivatása a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdítása, az üzleti forgalom fellendítése, a piaci magatartás tisztességének garantálása, valamint a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekérvényesítésének segítése. A kamarai törvény szerint a kamarák köztestületek voltak, a működésük önkormányzati elven alapult. A cégek, vállalkozók kamarai tagsága automatikus lett.

Az Országgyűlés által 1999-ben elfogadott új kamarai törvény 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot. A kamarai tagság ma mintegy 43 ezres, és főleg nagyvállalatokból áll.
A változások kapcsán az eddig kamarai hatáskörben elvégzett közigazgatási feladatok elkerültek a gazdasági önkormányzattól. Az újonnan alakuló szervezet az eddigiekhez képest eltérő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A gazdasági érdekképviselet, a szakmai döntések befolyásolása ezután még inkább létkérdése lett a kamarának. Az önkéntes rendszer felállításához rendkívüli kamarai választásokat írt elő a törvény, amelyre 2000. október 30-án került sor. Elnökké Parragh Lászlót, a Parragh Rt. elnök-vezérigazgatóját választották.

Egy vállalkozás nyilván akkor lép be szívesen a kamarába, ha cserébe kap valamit. A menedzserszellemű, új kamara alapvető feladata a lobbizás, a tőkekivitel elősegítése, miközben a kis- és középvállalatok érdekeit védi. A kamara programjában szerepel a gazdasági érdekvédelmi szervezet megújítása, a magyar vállalkozók érdekeinek megóvása, illetve, hogy a kamara szolgáltatás-központúvá váljék, melyet úgy kell menedzselni, ahogyan egy nagyvállalatot szokás.

Nemzetközi téren a kamara célja a hazai vállalkozói kör külpiaci érvényesülésének segítése, elsősorban az európai integrációra való felkészítés valamint együttműködési lehetőségek kialakítása a szomszédos országok üzleti köreivel. Említésre méltó a kamarák közti nemzetközi kapcsolat - már szinte minden környező országgal született kétoldalú együttműködési megállapodás - továbbá az MKIK csatlakozott a CEFTA országok kamaráinak multinacionális együttműködését biztosító egyezményhez. 1996-tól működik Budapesten a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary).